Dr. Vajda Árpád - Vajda Árpád Memorial 2018.

menü
DR. VAJDA ÁRPÁD
SAKK EMLÉKVERSENY
Tartalomhoz ugrás

Dr. Vajda Árpád

Dr. Vajda Árpád
Rimaszombat, 1896. május 2. – Budapest, 1967. október 25.



Nemzetközi sakkmester, kétszeres sakkolimpiai bajnok hivatalos olimpián és kétszer nyert aranyérmet nemhivatalos sakkolimpián, magyar bajnok, nemzetközi versenybíró, szakíró. A jog- és államtudományok doktora, rendőrkapitány, a Magyar Sakkszövetség vezetőségi tagja.


Élete
Gimnáziumi tanulmányait Nyitrán, Zalaegerszegen és Budapesten végezte. Érettségi után rendőrségi díj-nokként kezd dolgozni és párhuzamosan jogot tanul. 1916-18 közt katona volt, azután ismét a rendőrségnél dolgozott. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen avatták jog- és államtudományi doktorrá.
1927-35 közt a Budapesti Főkapitányságon, a Pesterzsébeti Kerületnél, majd a VII. kerületi Kapitányságon fogalmazó, 1936-ban címzetes kapitány. 1937-ben a Pestszenterzsébeti kerületi kapitányságra kerül, tényleges kapitányi ranggal, 1942-44 között ugyanott tanácsos, a kapitányság harmadik embere. Pesterzsébet történe-tének legeredményesebb sportolója.
A II. világháború után a rendőrség állományában maradt, ami nem volt kis dolog, hiszen alig néhány régi ren-dőrtisztet vettek át. Ő azonban nemcsak, hogy távol tartotta magát a korábbi politikai mozgalmaktól, hanem esetenként segítségére volt azoknak, akik erre rászorultak. Ezt méltányolták.
A sakkal 1967-ig, haláláig kapcsolatban maradt.

Sakk pályafutása
Kilencéves, amikor Maróczy Géza sikerei nyomán megismerkedik a sakkal. Tízévesen már fejti a napilapok rovataiban megjelenő feladványokat, 15 évesen már nyilvános sakkversenyen is indul.
Két alkalommal is megnyerte Budapest amatőr sakkbajnokságát (1919, 1921), az első budapesti Schlechter-emlékversenyt (1920), a londoni nemzetközi B-főtornát (1922). 1921-ben a bécsi vegyes mesterversenyen szerezte meg a mesteri címet.
1928-ban Havasi Kornél és Steiner Endre előtt megnyerte a magyar bajnokságot.
Az 1949-ben megrendezett Moszkva-Budapest sakkmérkőzés résztvevője. 1950-ben szerezte meg az új, egységes FIDE minősítési rendszer szerinti nemzetközi mesteri címet.
1954-től nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett.

Sakkszervezői, vezető tevékenysége
15 évesen, nyitrai gimnazistaként már a Magyar Sakkszövetség tagja, sőt az 1911-ben első ízben megalakuló Magyar Sakkszövetség kongresszusán is részt vesz. 1913-ban költöznek Erzsébetfalvára, onnan kezdve a Budapesti Sakk-kör tagja. Diákként a könyvtár kezelője, később a kör vezetői közé tartozik, föloszlatása (1951) előtti utolsó elnöke.
1921-től az újjáalakult Magyar Sakkszövetség vezetőségében választmányi tag, később tanácstag. Csapat-kapitány, FIDE delegátus is volt. A háború alatt visszavonul, majd utána 1945 és 1949 között a Magyar Dolgo-zók Országos Sakkszövetsége (MADOS) szövetségi kapitánya és társelnöke, 1949 után a Sakkszövetség elnöki tanácsának tagja.

Olimpiai szereplései


Hága 1928.
Állnak: dr. Vajda Árpád, Steiner Endre, dr. Szabó Dezső (tartalék). Ülnek: Havasi Kornél, Bartos Árpád (szövetségi kapitány), dr. Nagy Géza.

Hat hivatalos olimpián 73 partit játszott magyar színekben és 41,5 pontot szerzett. Összesen 2 alkalommal nyert aranyérmet és 2 alkalommal ezüstérmet a magyar csapattal. Ezzel az olimpiai érmek számát tekintve Steiner Endrével és Havasi Kornéllal holtversenyben vezeti a képzeletbeli örökranglistát! Ha ehhez még hozzá-vesszük a három, 1924-es, 1926-os és az 1936-os nem hivatalos sakkolimpiákon szerzett két arany és egy ezüstérmét, akkor teljesítménye mindenképpen a legfényesebbek lapokra írja a nevét.


München 1936.
Elöl állnak: Steiner Endre, Maróczy Géza, Szabó György konzul, Abonyi István, Barcza Gedeon, Kóródy Keresztély Imre. Hátul állnak: Steiner Lajos, dr. Vajda Árpád, dr. Vécsey Zoltán, Batek László, dr. Bay Géza, Szabó László, Havasi Kornél, dr. Balogh János. (9 csapattag és 5 kísérő)

Kiemelkedő versenyeredményei
1. helyezés: London, B-főtorna (1922)
2. helyezés: Portsmouth, A-főtorna (1922)
2. helyezés: Budapest, Budai Sakkozó Társaság karácsonyi versenye (1923)
1. helyezés: Budapest, Angol–Magyar bank versenye (1924)
2. helyezés: Budapest, Budai Sakk Egylet versenye (1924)
1-3. helyezés: Budapest, olimpiai előkészítő verseny (1924)
4-6. helyezés: Amatőr világbajnokság, Párizs (1924), (a későbbi világbajnok Max Euwével holtversenyben).
3-5. helyezés: Kecskemét (1927) az előversenyen; az összesített eredmény szerint a 6. helyen végzett a nagyon erős mezőnyben, amelyet Aljechin nyert meg.
1. helyezés: Budapest, nemzeti mesterverseny (magyar bajnokság) (1928)
5-6. helyezés: Siesta-verseny, Budapest (1928)
1-2. helyezés: Ramsgate, nemzetközi verseny (1929)
1. helyezés: Szolnok, vegyes mesterverseny (1932)
2. helyezés: Salgótarján. (1952)

Játékereje
A Chessmetrics historikus pontszámításai szerint a legmagasabb Élő-pontszáma 2608 volt 1930. januárban, amellyel akkor 16. volt a világranglistán. A világranglistán ez volt a legelőkelőbb helyezése is, amelyet 1929 november és 1930 január között tartott. A legmagasabb egyénileg teljesített performance-értéke 2633 volt, amelyet 1929-ben a Budapesten rendezett nemzetközi versenyen ért el.

Megjelent művei
A prágai sakkolimpiász: beszámoló 44 játszmával, Magyar Sakkvilág, Kecskemét, 1932.
Die Haager Turniere des Weltschachbundes (FIDE) 1928 : hundert ausgewählte Partien
1922 és 1950 között a Magyar Sakkvilág főmunkatársa, a Magyar Sakkélet 1951-1967 között számos tanulmányát közölte.

Díjai, kitüntetései
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[22]
Sport Érdemérem arany fokozata (1956)

Forrás: Wikipédia
Vissza a tartalomhoz